Kevés az időd?

Ez talán sokunknak probléma. 🙂 Hogyan lehet több időd?

Egyrészt ha megtanulod beosztani, ami bevallom nekem még nem sikerült, pedig olvastam néhány igen hasznos könyvet. Másrészt ha olyan munkád van, amit élvezettel csinálsz, és nemigazán érzed munkának. Harmadrészt ha ugyanannyi vagy kevesebb munkaóráért jóval több pénzt kapsz. Nem mondok semmi újat azzal, hogy egész más órabérért dolgozik egy ügyvéd, mint egy pénztáros a szupermarketben.

Az elsőt még nem sikerült megvalósítanom, de dolgozom rajta. A második és a harmadik egész kivitelezhetőnek tűnik és folyamatban van. Mikor pályaválasztás előtt álltam, a leghalványabb fogalmam sem volt mi akarok lenni. A barátnőm édesipari suliba járt, hát oda jelentkeztem. Az édességet szerettem, mi bajom lehet. Simán felvettek a technikumba, amit kb. 2 évig bírtam. Az iskola mottója az volt, hogy örüljek, hogy itt lehetek és nem kötelező ide járni. Ezen felbuzdulva ott is hagytam őket annak rendje mondja szerint.

Szó mi szó, nem sok fogalmam volt az egészről. Milyen szakmát válasszak, ami még akkor is keresett és jól fizető lesz, amikor már kijártam a sulit. És az sem lenne utolsó dolog, ha még szeretném is. Órabérek? Lehet, hogy sok tizenéves már akkor is nagyon éretten tudott ilyesmiről dönteni, de engem a fiúk, a sutyiban dohányzás, a buli meg a barátok sokkal jobban érdekeltek. (Azzal pláne nem számoltam, hogy külföldön is hasznát kéne vennem!)

Sulit váltottam és láss csodát! Imádtam. Emberszerű lények voltak ott és engem is emberszámba vettek. Akkor már dolgoztam 2 helyen a suli mellett, suli csak 2szer volt a héten, mégis sokkal jobb eredményekkel zártam és ami nagyon fontos: élvezet volt oda járni. Pedig mindenféle korosztály, mindenféle problémával volt ott, és hát ugye java részünk dolgozott, tehát nem tudtunk mindig ott lenni, de a hihetetlen szándék és empátia a tanári kar és vezetés részéről, áthidalta ezt a problémát.

Ekkor jöttem rá, hogy az első sulim nagy mellényúlás volt. Végül képesített kereskedőként érettségiztem. A mai napig nem tudom mit jelent ez. Az tuti, hogy a kereskedelmet a kezdettől fogva imádom, de hát az órabérek…meg a munkaidő…Nem passzolt a céljaimhoz. Miért váltunk? Mert azt reméljük, hogy a következő jobb lesz, több lesz a fizetés, kevesebbet kell dolgozni, megbecsülnek és végre közelebb jutunk az álmainkhoz. Eddigi munkahelyeimen nemigen volt még az az érzésem, hogy egyensúlyban van a munkám és annak elismerése. Idáig! Talán velem volt a baj, de lehet, hogy csak rossz szektorban, rossz létrákat másztam 🙂 A hátsó fertályról való megközelítése a vezetésnek, na az sosem volt az én asztalom.

A lényeg, hogy időből és pénzből sosem volt elég. A másik verzió az volt, hogy vagy egyik vagy másik. Olyasmit kerestem, amivel (idővel) mindkét problémára megoldást találok. Egy olyan üzletben találtam ezt meg, ahol a munka nemigazán tűnik munkának, mert hát kinek lenne szenvedés elutazni egy fantasztikus vakációra, vagy olyan emberekkel beszélni, akik épp most jöttek vissza róla? Vagy tanulni még egy kicsit erről a témáról, hogy még több pénzt tudjál keresni vele?

Én személy szerint amit a legjobban utálok, az a kiszolgáltatottság. Ha igazságtalanul bánnak velem és el kell viselnem a pénz miatt. Mikor felnőttem és kezdtem önállósodni, a függetlenség és a döntés szabadsága volt az, ami legjobban motivált. Nagyon sok minden változott azóta (eltelt pár év), de még mindig ez az, ami miatt akkor is felkelnék reggel, ha előző este összedőlt volna a világ.

Viseltél már el valamilyen kényelmetlenséget csak azért mert nem tehetted meg, hogy bemosol egy jóízűt vagy elmondod őszintén a véleményedet a főnöködnek és odább állsz? (pedig micsoda mennyei érzés lenne!) Mert mondjuk lakáshiteled van, vagy gyermeked, aki este a vacsinál nem nagyon tudná hova tenni, hogy üres a frigó. Nyelsz egy nagyot, a fókuszt újra a célodra helyezed, összeszorítod a fogad és azt mondod: ezt a kis időt ki fogom bírni! Sokáig már nem szórakozhatsz velem!

Lehet, hogy ez menekülés (én túlélésnek hívom), de én sokszor zártam már a külvilágot úgy, hogy meló közben egy jó kis motivációs hanganyagot hallgattam, vagy egy klassz sikertörténetet. Tudom, hogy mit akarok és most már az eszközeim is megvannak a megvalósításhoz. Látom az utamat és azt, hogy egy nap sokkal jobb helyzetben leszek, mint azok akik most packáznak velem. De akkor ez már kicsit sem fog érdekelni 🙂

Mert itt van egy korrekt üzlet és ha becsületesen dolgozok, el fogom érni a célom. És nagyon sok hozzám hasonlóan gondolkodó embernek fogok segíteni, ugyanezt elérni. Amióta ráléptem az útra és kezdenek jönni az eredmények napról napra, úgy még inkább bennem a lelkesedés. Keressünk sok pénzt és segítsünk másoknak is! 🙂 Tarts velem!

Ha bővebb információt szeretnél, akkor kattints ide!

A korábbi bejegyzéseket itt találod.

Ha bármi kérdésed van, keress az alábbi elérhetőségeken.

Itt tudsz ingyenesen regisztrálni.

Üdvözlettel:

Én 21

Cseh Kata

info@csehkata.hu

utazas@csehkata.hu

skype: csehka

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük