Őszinteség,megéri?

Mint mondtam nem fogok olyasmit írni ami nem igaz, mert én is utálom a vetítést és nem akarom másnak mutatni magam, hiába lenne ez tetszetősebb egyeseknek. Ha valaki azt gondolja, ah, meg nem vagyok platina, akkor nem csatlakozik hozzám. Szíve joga. Az én mottóm, hogy minden profi volt egyszer kezdő és nem prédikálunk olyasmiről, amit nem csinálunk és érzünk a bőrünkön nap mint nap. Arról nem is beszélve, hogy szerintem az igazság mindig sokkal izgalmasabb, mint az előre megírt, szépen hangzó ferdítések.

Én mindig könnyebben azonosultam valakivel, akinek hasonló nehézségei voltak, mint nekem. Inkább ez, mint egy olyan ember, aki a legdrágább öltönyben jár és már réges-régen elfelejtette-ha egyáltalán tudta-, hogy milyen az alkalmazotti lét, és milyen nehézségekkel kell szembenézni, megküzdeni és milyen eljutni odáig lélekben is, hogy el tudd vágni a köldökzsinórt. Mint az elején is mondtam, vannak meg helyek, amiket takarítok. Ez részben privát, részben egy cégen keresztül történik. Ennél a cégnél helyezkedtem el, mikor kijöttünk.

Akkor persze nagyon örültem, mert ez volt a belépő az itt tartózkodáshoz. Egy szerződés, alkalmaztak és tudtam papírokat csináltatni meg bankkártyát. Nem kellett azon törni a fejem, hogyan tovább, haza kell-e mennem. Tudtam, hogy túl vagyok a nehezén. Igen, azóta eltelt egy kis idő és némi változás állt be itt is. A főnök megbetegedett, lecserélődött a társaság egy része…szóval semmi jó. Itt sem mindig a és tehetséges emberek győzedelmeskednek, hanem akinek recésebb a nyelve és jó sűrűn használja. Mondjuk így biztos gyorsabb meg egyszerűbb, de instabilabbnak gondolom.

Még amikor a nagykerben dolgoztam megtanultam, hogy ha valami nem tetszik és kinyitom a szám, nem számíthatok semmi jóra. Hirtelen feloszlik a tömeg mögülem és egyedül maradok. Nincs ezzel gond, csak ez első volt rohadt kellemetlen. Mit mondjak, nem voltam tárgyalási pozícióban, majdnem kirúgtak. Megtanultam a leckét. Most remélem azért máshogy alakul és kihúzom még addig, amíg teljesen erre a lábamra tudok támaszkodni.

Amit el akartam mesélni és talán nem csak velem történt már meg, hogy van egy supervisor, aki nem olyan régen még szintén takarított. Nem szeretném leszólni, de se nem az eszéért, se nem a kiváló munkájáért léptették elő. A kezdetektől nem csíptem, na ez most odáig fajult, hogy hétvégén totál kiakadtam rá és írtam neki egy elég szép, nyomdafestéket nem tűrő levelet, amit persze a főnökségnek is elküldtem. Másnap felhívott a kisfőnök és közölte velem, hogy ez nem oké, mert hogy ő a supervisor és tisztelnem kéne. Mondtam neki, hogy ez így indoknak nekem marha karcsú. Miért kéne valakit automatikusan tisztelni, csak mert föléd osztották be?

Kifejtettem neki, hogy ezt sajnos hiába kéri tőlem. Elmondtam neki az érveimet, ő az övéit és ennyiben maradtunk. Közöltem, hogy nekem ő csak ex-takarító,aki túl sokat képzel magáról. Gyanítom, hogy túl sűrű kommunikációba nem fogunk keveredni mostanság. Szerintem a tisztelet kétirányú dolog és nem magától értetődő. Bosszantó mikor a tekintélyelv alapján rád akarnak kényszeríteni valamit. Csak mert én azt mondtam, csak mert az anyád vagyok…stb. Valószínűleg ezt már gyerekkoromban megutáltam. 🙂

Azért meséltem ezt el, mert lehet, hogy másnak is vannak ilyen szitui vagy problémái, talán még rosszabbak is és keresi a kiutat. Csinálna valami egész mást, de még nem merte meglépni, mert úgy érezte egyedül van ezzel. Azt gondolom, nekem ez pont elég motiváció napi szinten, nem kéne könyveket sem olvasnom! 🙂 Egy ilyen után hazajövök és még inkább nekifekszem a munkának és még aktívabban csinálom a dolgom, ha fáradt vagyok ha nem.

Még fényesebben ragyog előttem a cél, amit el akarok érni és még inkább hálás vagyok, hogy olyan szponzorom és segítő kollégáim vannak, amilyenek. Azelőtt totál kiborultam ha ilyesmi történt. Most nem akadok ki és látom kilátástalanul a helyzetet, hanem úgy fogom fel, hogy ezek teletöltik üzemanyaggal a tankot ami ahhoz kell, hogy gyorsabban odaérjek. 🙂 Rakéta sebességre kapcsolok és közelebb hozom a napot, amikor beinthetek az ilyen kis seggnyaló senkiknek. 🙂 Ez olyan jó érzéssel tölt el. Ha te is tapasztalsz ilyesmit-ha nem akkor is- tarts velem és változtassuk meg a dolgokat együtt. Ne várd meg, amíg én is drága kosztümben fogok járni és fogalmam sem lesz már miről beszélsz… 🙂

Ha bővebb információt szeretnél, akkor kattints ide!

Ha bármi kérdésed van, keress az alábbi elérhetőségeken.

Itt tudsz ingyenesen regisztrálni.

Üdvözlettel:

Én 21

Cseh Kata

info@csehkata.hu

utazas@csehkata.hu

skype: csehka

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.